Nem azt mondom, hogy csupa kétség közepében vettem a kezembe Benina Bíborhajúját, de annyi jót hallottam a könyvről, hogy az elején kicsit elbizonytalanodtam.
Történet röviden: A könyv Clarieről szól, aki egy boszorka, de nem akármilyen. Ő az Utolsók egyike, akik már csak hárman vannak a földön. Clarienek volt egy mentora, akit megölt Wentworth, a Zsoldos. A Zsoldosokat az emberek bérelték fel a boszorkányok megölésére, Wentworthnak pedig rögeszményévé vált Clarie megölése. Clarei időközben kap egy új mentort, Kellant, akihez igen gyengéd szálak fűzik. A történet körülbelül itt indul be és nem áll le soha, még a végén sem.
Molyon és itthon is mindenki áradozott róla, én pedig úgy éreztem, hogy muszáj elolvasnom, és nem is bántam meg. Benina csodálatosan ábrázolja a karaktereket, és az érzelmeket is, ami felpezsdítő hatással bírt rám. Tetszett az, hogy van is tájleírás és nincs is, és mégis olyan elevenen írja le, hogy még azok is el tudják képzelni akiknek nem túl nagy a fantáziájuk -szerencsére én a másik tábort erősítem-.
Imádtam az összes karaktert, még a rosszakat is mert valahogy azokban is volt jóság és mindegyik karakterben észre vettem egy kis Beninát. Imádtam a könyvet és azt mondom, hogy mindenki olvassa el, mert nem fogja megbánni. Misztikum, fantasy és sok-sok szerelem, amitől én is megborzongtam.
Allison
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése